A hallgatók röghöz kötése, bújtatott tandíj, növekvő anyagi terhek és drasztikusan megváltoztatott képzési feltételek. Többek között ezt tartalmazza a felsőoktatás tervezett átalakítása. A mindenféle előzetes egyeztetést nélkülöző törvény koncepcióról érdemben a minisztérium már nem akar tárgyalni. A HÖOK sajtótájékoztatón mutatott rá az elképzelés abszurditásaira, míg a társadalmi felháborodás lassan meghaladja a januárit.
Újabb meglepetéssel rukkolt elő a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága a hallgatóknak szeptember elején. Az FTV körüli események egyébként sem voltak híján a fordulatoknak (összefoglaló írásunk itt érhető el), de a mostani lépéssel sikerült a januári káoszhoz visszalépnünk. Ekkor debütált az eredeti, mind a szakma, mind a hallgatói képviseletek által elfogadhatatlannak nyilvánított koncepció (ebben az egyetemi autonómia, források, hallgatói vizsgakérdések és képviselet kapcsán akadtak bőven problémák).
A zűrzavar mértékét tökéletesen jellemzi az a tény, hogy a kiszivárgott koncepcióval kapcsolatban a mai napig nem egyértelmű, hogy ténylegesen tárgyalta-e a kormány, vagy pusztán így próbálják nyomás alá helyezni és kész tények elé állítani a felsőoktatásban érdekelt társadalmi szervezeteket az államtitkárság munkatársai.
A mostani terv villámcsapásként ért mindenkit, hiszen az érdekképviseleteket korábban arról biztosította a tárca, hogy a január 14-én újraindult egyeztetések során őket partnerként kezeli, tehát érdemi tárgyalásokat folytat velük a törvénykezési eljárás megkezdése előtt. Ezen ígéretét azonban a tárca nem tartotta be.
A hallgatói szervezetek a sajtóból értesülhettek a koncepció elkészültéről: Dux László helyettes államtitkár szeptember 14-én közölte, hogy a tervezetet elfogadta a kormány. Mint később kiderült ezen már érdemben nem kívánnak módosítani.
Ma reggel (szeptember 21-én)a HÖOK sajtótájékoztatót tartott a Szent István körúti HÖOK irodán az események hatására, melyen kiemelték és komoly kritikával illették a tervezet legvérlázítóbb pontjait. A hallgatókkal kötendő „röghöz kötési” szerződést, mely előírná az államilag finanszírozott hallgatók számára, hogy a diplomájuk átvételét követő 10 évből 7-et, vagy 20 évből 15-öt Magyarországon kötelesek dolgozni, ellenkező esetben egyetemi tanulmányaik összegét vissza kell fizetniük az államnak. Bírálták továbbá a szakmai véleményeket nélkülöző drasztikus képzés átalakításokat, a tandíj bújtatott bevezetését célzó kincstári elgondolásokat, valamint kilátásba helyezték, hogy minden törvényes eszközzel fellépnek a hallgatói jogok védelmében.
A sajtótájékoztatón elhangzottak rövid ismertetőjét az alábbiakban idézzük:
„Sajtóközlemény
Az elmúlt napokban számos hír jelent meg az új felsőoktatási törvény koncepciójával kapcsolatosan, melyek arra engedtek következtetni, hogy a kormány kész elképzelésekkel rendelkezik annak tartalmát illetőleg.
Bár februárban határozott ígéretet kaptunk, hogy a törvény kidolgozásában az érintett felek érdemben részt vehetnek, a HÖOK felé az elmúlt hét csütörtökig semmilyen hivatalos megkeresés sem érkezett az oktatási kormányzat részéről.
Az 5 nappal ezelőtt megküldött tervezettel kapcsolatban, szinte időt sem hagyva a szakmailag megalapozott reakcióra, már a tegnapi napon hivatalos egyeztetésre került sor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a felsőoktatás fontosabb szereplői között.
A találkozón az államtitkárság részéről elhangzott, hogy a meghívottak észrevételei nem tartalmaznak érdemi javaslatokat, csupán a kormányzati törekvések kritikájából állnak. Ezzel szemben a HÖOK már 2010. decemberi közgyűlésén elfogadta a felsőoktatás koncepcióval kapcsolatos szakmai javaslatait, s minden hivatalosan megküldött anyagra érdemi válasszal reagált.
A keddi egyeztetésen is megosztottuk a legújabb anyaggal kapcsolatos javaslatainkat és kérdéseinket, ám ezekre valós magyarázatokat és válaszokat egyáltalán nem kaptunk.
Arról azonban tájékoztattak bennünket, hogy a törvénykezési eljárás immár végső fázisába érkezett, érdemi változtatásokra már nincs lehetőség.
A képzések finanszírozásának drasztikus átalakítására, a bújtatott tandíj bevezetésére és az intézményi és a hallgatók röghöz kötésére irányuló törekvések láttán joggal feltételezhetjük, hogy az Oktatási Államtitkárság a felsőoktatás minőségi megújulását véglegesen a kormány fiskális politikai céljai alá rendelte.
Értetlenül állunk az előtt, hogy a kormány a felsőoktatást, mely a nemzeti kultúra fennmaradásának egyik legfontosabb záloga, a szakmai vélemények és a fontosabb szereplők javaslatainak mellőzésével, érdemi párbeszéd nélkül kívánja reformok alá vetni.
A magunk részéről továbbra is készek vagyunk arra, hogy a jelenlegi és jövőbeni magyar hallgatók érdekeit a lehető legnagyobb mértékben, bármilyen törvényes eszközzel érvényre juttassuk.”.
